Szexfüggõség
A szexualitás tudatos megélésérõl,
a társadalom által elfogadott normákról
és a szexuális addikciókról tartott
elõadást a szenvedélyek napján dr.
Szilágyi Vilmos szexuálpszichológus.
Tudjuk, hogy a szex tanulható,
és a szexuális problémák jól
kezelhetõek.
Mindenkinek mást jelenthet
az egészséges szex, de ezen belül is vannak
"szabályok", mondta dr. Szilágyi Vilmos:
Ha örömélményt
nyújt, nem ártalmas, és a közös
szexuális viselkedést megértésen
alapuló egyetértés vezérli. A szexuális
viselkedés örömforrás, ha
1. kényszermentes, túlzásmentes
és kielégítõ
2. fejlesztõ hatású,
s nem árt senkinek
3. tudatosan kontrollált,
így változtatható, irányítható.
A normális szex funkciója az emberek életében
az egészséges örömszerzés, ami
feszültséget old, intimitást nyújt.
Mindenekelõtt azonban célja a gyermeknemzés,
a fajfenntartás.
Az elfogadható szexuális magatartásformákon
már kívül esik a parafília, amelynek
lényege a szexuális vágy vagy inger felkeltése
tárgyakkal (fetisizmus), gyermekekkel (pedofília),
vagy az állatokhoz kötõdõ szexuális
cselekmények. Van, hogy az illetõ csak akkor tud
izgalomba jönni, ha zavarba ejtõ helyzeteket produkál
(exhibicionizmus, frotteurizmus, voyeurizmus, illetve önmaga
vagy partnere megkínzásával képes
csak eljutni a kielégüléshez. Akadnak, akiknél
idõszakosan fordulnak elõ a parafíliás
kényszercselekvések. A betegség hátterében
pszichológiai és biológiai tényezõk
állnak. A betegek nagy százaléka élt
át szexuális bántalmazást, gyermekkorában
szexuális traumát szenvedett el. Nevelési
hibák is nagy szerepet játszanak, például
a túl szigorú otthoni szabályok, vagy a
túl laza, közömbös környezet, és
az, hogy sok szülõ elhárítja a kényes
kérdéseket.
A szexaddikciókban szenvedõk
nem elmebetegek, tehát tetteikért büntetõjogi
felelõsséggel tartoznak. Tudatában vannak
betegségüknek, szembe kell nézniük vele,
ami ugyan nem könnyû, de még több bajtól
mentheti meg a pácienst. Fontos a korai kezelés,
ami lehet pszichoterápiás, gyógyszeres.
Míg a szexuális addikciók - az esetek többségében
- másokra ártalmasak, agresszívak, a szexuális
obszessziók (kényszerképzetek) általában
csak a beteg életminõségét teszik
tönkre, lelkileg és testileg is.
Az emberben akaratlanul is elõfordulhat szexuális
jellegû képzelgés, olyan gondolatok, amelyek
erõs szorongást és bûntudatot válthatnak
ki. Már maga az önkielégítés
is súlyos bûntudatot okozhat. Ha a családban
a szex és az önkielégítés tabunak
és bûnösnek számít, valószínû,
hogy a gyermek pszichoszexuális fejlõdésével
zavarok lesznek. Egy 18 éves fiú kényszergondolata
például az volt, hogy az önkielégítés
során a kifröccsenõ sperma az egész
környezetet beszennyezi. Ezért a fürdõszobában
végzett önkielégítést, de utána
teste minden porcikáját lemosta, az fürdõszoba
minden zugát kitakarította. Ez szenvedés
volt számára, és még a kasztráció
lehetõsége is felmerült benne.
A szatiriázis a férfiak betegesen felfokozott
heteroszexuális vágyát, kritikátlan
partnerváltogatását jelenti.
A nimfománia férfiéhséget,
a nõk kórosan fokozott szexuális késztetése.
Ez rendszerint szintén válogatás nélküli
partnerkapcsolatokat eredményez. Jellemzõje az
orgazmushiány. A beteg tehát a számtalan
közösülés ellenére sem jut el a
kielégülésig. Férfiaknál és
nõknél egyaránt megtalálható
ez a probléma, amely pszichológiai okokra vezethetõ
vissza. E mögött rendszerint a környezet negatív
hatása húzódik meg, vagy az érintett
személyek megaláztatása, kevés vagy
szinte semmi pozitív motivációjuk, az érzelmi
ridegség. Ilyen környezetben élõ gyermek
vagy felnõtt nem kapja meg a kellõ mennyiségû
és minõségû érzelmi töltést.
Ezért kényszeresen meg akar felelni magának
és másoknak is.
A férfiak "mennyiségorientáltak"
, úgy gondolják, ettõl igazi férfiak,
de általában õk sem jutnak el a kielégülésig.
Ezek a kapcsolatok érzelemmentesek, és csak a
szenvedélybeteg problémájáról
szólnak. Ha a páciens nem tudatosítja problémáját,
csapdába kerül, hiszen sosem talál olyan
partnert, akivel kölcsönösen megfelelnek egymásnak,
mert újra és újra más személy
kell a bizonyításhoz.
"Lehet, hogy a társadalom mûködése
okozta a problémádat, az is lehet, hogy a génjeidben
található a fõ ok, vagy elõfordulhat,
hogy a család a bajaid forrása. Akárhogy
is van, nem a te bûnöd, nem te vagy az oka annak,
hogy szexaddikttá váltál. Ellenben kezelheted
a bajodat. Tõled függ, hogy meghozod-e ezt a felelõsségteljes
döntést!" - idéz egy gondolat erejéig
Addikciók címû könyvében Németh
Attila és Gerevich József A. Bandura Social learning
theory címû mûvét.