(Hamvas Béla: A bor filozófiája)

A kutatók kimutatták, hogy napi egy pohár vörösborban annyi antioxidást anyag található, ami egy ember napi méregtelenítését képes elvégezni. Kihanhsúlyozzák, hogy csak egy pohárral! Ha valaki netán elfeledkezik, vagy elõre hátra kívánja pótolni méregtelenítõ tevékenységét az nem jár helyes úton, mert sem egy feleségtõl, sem a környezettõl nem várható ez ügyben tolerancia! Azt gondolom, csak a gyenge emberek nem tudják a határokat! ettõl való félelmükben sokan idegenkednek, vagy megtagadják az egy pohár bort maguktól, ami pedig egészséges!
Azt egészségünkre meg kell inni!

Szertartással és minõségit!

Nem a mai kutatók találták fel ennek gyógyító hatását, ezért álljon itt egy kis történelem:

Honfoglaló õseink már a honkeresés során megismerkedtek a borkészítés fortélyaival és a borfogyasztás örömeivel. Tanúsítja ezt az az állítás, hogy bor szavunk egyedi, eltér az Európában általános latin "vinum" változataitól és borászati szakkifejezéseink jelentõs része (szõlõ, csiger, seprõ, ászok, szûr) sem latin, hanem török eredetû.

Kr.e. 800-500. Az urnasírokban talált szõlõmag leletek tanúsága alapján szõlõmûvelõ kelták éltek Scarbantian (Sopron) és Alisca (Szekszárd) környékén.

Kr.e. 14-9. A Pannónia provinciát meghódító rómaiak már foglalkoztak szõlõmûveléssel a Szerémségben (Sismium), Pécs (Sopianae), Szombathely (Savaria), Sopron (Scarbantia), Szekszárd (Alisca) Õszõny (Brigetio), Óduda (Aquincum), és a Balaton környékén.

Kr.u. 92. Domitianus császár kiadott rendeletével igyekezett gátat vetni a szõlõtelepítésnek Pannóniában.

276-282. Egy római író (Sextus Aurelius Victor) szerint Probus császár, aki szerémségi vinitor család sarjaként látta meg a napvilágot, a pannóniai Sirmium városában katonáival egy mocsaras területet lecsapoltatott, s a helyet szõlõvesszõvel ültette be.

990. A kereszténység felvételét követõen a magyar borászat az európai minta szerint fejlõdött. A szerzetesek széles körben elterjesztették a keresztény liturgiához szükséges bor készítésének ismeretét, a szõlõmûvelés gyakorlatát.

996. Géza fejedelem bencés monostort alapított Pannonhalmán a Szent Márton hegyen.

1031. Elsõ királyunk, Szent István, fiához intézett intelmei a bor ismeretét jelzik: ?...itassanak meg olykor fanyar borral, mely értelmedet tanításomra figyelmessé teszi.?

1075. A Garamszentbenedeki apátság I. Géza király által kiállított alapító levele említést tett a mai Kunsági borvidék területén lévõ Alpár és Kürt szõlõskertjeirõl.

1200. Rendeletek szabályozták a szõlõtelepítést, kialakultak a szõlõhegyek (promontoriumok) és a borvidékek csírái.

1242. IV. Béla olasz, vallon és német telepeseket telepített le az elnéptelenedett területekre

1444. A török terjeszkedés elõl menekülõ rácok meghonosítják a vörösbor készítését, eszközeit, eljárásait.

1486. Tordason elkészült az egyik legkorábbi földesúri rendtartás a hegyszabályokról.

1631. Szepsi Laczkó Máté az elsõ tokaji aszú elkészítésével századokra nyúló hagyományt teremt. A tokaji borok nemzetközi elismertségre tesznek szert.

1742. Megjelent az elsõ Szõlõjövések könyve.

1825. Pozsonyban megépül az elsõ magyar pezsgõgyár.

1875. Magyarországon is felütötte fejét a filoxéra, 120 ezer hektár ültetvény pusztult el. Ez a dátum az utána következõ I. szõlõ rekonstrukciónak nevezett program révén egyben a magyar szõlõtermesztés megújulásának is mérföldköve lett.

1893. Hatályba lépett az elsõ magyar bortörvény.

1894. Elfogadták az elsõ országos hatályú hegyközségi törvényt.

1901. Budafokon megkezdte tevékenységét az elsõ magyar pincemesterképzõ iskola.

1920. A trianoni békeszerzõdés hatására Magyarország elveszti borvidékei 1/3-át és borfogyasztói 2/3-át.

1945-1990. Az idõszak jellemzõje a szemléletváltás volt. A szakigazgatás átalakult, megszûntek a hegyközségek, hatályát vesztette a bortörvény. Az ültetvények kezelése részben magánkézben maradt, a szõlõfeldolgozás, a borászat és a borforgalmazás központosításra került. Ebben az idõszakban az állami tulajdonú nagyüzemek vitték piacra az árubor 85%-át.

1962-1963. II. szõlõ rekonstrukciónak nevezett telepítési program, melynek keretében több tízezer hektár szõlõültetvény telepítésére került sor.

1970. Az erõltetett, államilag ösztönzött exportérdekeltség hatására az ország megtermett borának több mint fele a kelet-európai országok fogyasztóinak asztalára került.

1990-2000. Az évtized elején beállt hazai és nemzetközi politikai változások ismét gyökeresen új helyzetet teremtettek. Megszûntek, vagy átalakultak korábban meghatározó kelet-európai piacaink. A privatizáció során átalakultak az állami vállalatok, magánkézbe kerültek az ültetvények. Új utakat kellett keresni a technológiai fejlesztés, az értékesítés és az ágazati szabályozás terén.

1994. Elfogadták a Hegyközségi törvényt, megkezdõdött a hegyközségi rendszer újraszervezése.

1997. Hatályba lépett a Bortörvény. Meghonosodtak az eredetgarancia nemzetközi követelmény szerinti, magyar sajátosságokat is tartalmazó elemei. A szõlõ és a bor származását igazoló tanúsítvány kíséri a termelõtõl a fogyasztóig.