KÁRMÁN TÓDOR
(1881 - 1963)

Találmánya:
A HANGSEBESSÉG FELETTI REPÜLÉS ATYJA, AZ ÜRKORSZAK TERVEZÖJE

Kármán Tódor Budapesten született és a németországi Aachenben halt meg. Gépészmérnöki diplomát a budapesti Müegyetemen szerezett. Németországba került ösztöndíjasként, Göttingenben doktorált, és 1912-ig egyetemi tanárként dolgozott.
Az I. világháború alatt a repülö hadtestnél kutatómérnök, ahol munkatársaival együtt kifejlesztette a világ elsö forgószárnyas katonai repülöeszközét, PKZ-típusú helikoptert. Az I. világháború után a német Luftwaffe egyik megalapítója és a Junkers müvek szaktanácsadója volt.
1929-ben az USA-ba hívták, ahol a Guggenheim-laboratórumban résztvett a rakétakutatásban. A II. világháború után egyik megalapítója az ürkutatás fejlesztésére életrehívott JET Propulsion Laboratorynak. Világszerte szaktanácsadó volt az aerodinamika, repülögéptervezés, aeronautika, asztronautica és a világürközlekedés terén. Vezetö szerepe volt a B-36, B-47 és B-52-es bombázók, az Atlas, Titan és Minuteman rakéták kifejlesztésében.
Munkássága elismeréseként a Holdon és a Marson krátert neveztek el róla. Az Egyesült Államok postahivatala bélyeget adott ki róla 1991-ben.