Korszakalkotó MAGYAR TALÁLMÁNY
Gróf Spanyol Zoltán

A SZABADALOM
A találmány a hidrogént használja erõforrásként úgy, hogy a szénhidrogén-származékok helyett a plazmaállapotú víz juttatja a hidrogént az égéstérbe, így a motor sokkal jobb hatásfokkal rendelkezik.

A projekt alapja a víz nukleáris energiájának hasznosítása a robbanómotorok, kazánok, sugárhajtómûvek, áramtermelõ aggregátorok, szinkrongenerátorok, stb. üzemeltetésében. A jövõben a különbözõ jármûvek a vizet tankolják fel.

KIK VIZSGÁLTÁK A TALÁLMÁNYT?

A Német Szabadalmi Hivatal a Franhofer Institut Plazmakutató Intézete, 1992. november 5-én elfogadta a találmányt, 13 német szakintézmény és 27 ország véleményezése után 1993. március 3-án emelkedett jogerõre a szabadalom.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium gödöllõi Intézete, a Miskolci Egyetem és a Budapesti Mûszaki Egyetem atomfizikus, plazmafizikus és motortechnológus tudósai is megvizsgálták.

VÉLEMÉNYÜK:

„… a víz nukleáris energiáján alapuló technológiai eljárás új terminológiáját… annak fizikai megalapozottsága miatt el kell fogadni.”

„A szabadalom tárgyát képezõ találmány megvalósítását… mind szakmai, mind gazdasági indokok alapján támogatásra messzemenõen érdemesnek tartjuk.”

GAZDASÁGI HATÁSAI

Az ingyen energia az eddigi kiadásokat az élet és a nemzetgazdaság minden területén jelentõsen lecsökkenti. A régi energiaforrásokkal mûködõ szerkezetek könnyen és olcsón átalakíthatók vízüzemelésûre.

A kizárólagos magyar gyártás és átépítés jogával új nagyipart és munkahelyeket teremthetünk magunknak. Gyártmányainkat, vízüzemû autóinkat, gépeinket konkurncia nélkül értékesíthetjük világszerte, ami több billió forint forgalmat jelent évente hazánknak.

KÖRNYEZETI HATÁSAI

A vízhajtású repülõgépek feltöltik a ózonréteget és megvédenek a klímakatasztrófától.

Atomreaktorok helyett a turbógenerátorok meghajtásához szükséges gõzt vízüzemû kazánjaink állítják elõ! Megszüntetjük a rákot és genetikai sérülést okozó radioaktív anyagok, és az egészségünket romboló, környezetünket károsító égéstermékek képzõdését, mert az égés „mellékterméke” a Föld biológiai lényeit éltetõ víz lesz.

 

A projektem ismertetése

Forrás: Aktuális, 2000. december - 2001. január, szám: 025

A projektem alapja a víz nukleáris energiájának hasznosítása, azaz a szabadalmaztatott találmányom bevezetése a robbanómotorok, kazánok, sugárhajtómûvek, áramtermelõ aggregátorok és szikrongenerátorok stb. üzemeltetésére. Ez az üzemeltetési eljárás azt jelenti, hogy a jövõben a szénhidrogén származékok helyett a vizet tankolják fel az autók, a gépek és az égés végterméke is a Föld biológiai lényeit éltetõ tiszta víz lesz.

Most, az „atomkorszakban” élünk és ez a korszak az atomok feltörésének, a plazmák létezésének, az anyagi szerkezet alkotóelemekre bontásának, a roncsolásnak a korszaka. Ezen mûveletek és tudományok megismerése által jutottam el arra a megállapításra, hogy az izotóp állapotú víz is plazmásítható, nem szükséges a hidrogénnyeréshez az összes vizet szétbontanom, mert a vízplazma elégethetõ üzemanyaggá válik ebben az állapotában. Ennek az új üzemanyagnak mielõbbi hasznosítása nem csak azért fontos, mert az égés végterméke kipufogó gáz és füst helyett a légtisztító és éltetõ víz, hanem azért is, mert napjainkban az energia árának növelésével a kenyér, a hús, a tej, az összes élelmiszer és iparcikk ára is növekszik!

Ezt az óriási költséget megtakaríthatja magának a magyar ember, mert az égési, hasznosítási eljáráshoz a szabadalmam szerint a tiszta csapi víz is jó!

Az õrületesen fejlõdõ ipar, a hadiipar, a fegyverkezés, a háborúzás valójában az energia birtoklásáért folyik, legyen az a mi biológiai energiánk, az élelmiszer megszerzéséért folytatott háború vagy az olajmezõk ásványkincsek területének birtoklásáért folytatott gyilkolás, a szenvedõk, az áldozatok, a vesztesek, a károsultak mindig MI vagyunk, és a gyõztes, „röhögõ harmadik” az üzletember, a kereskedõ lesz!

Abban az esetben, ha mi a víz nukleáris energiáját hasznosítjuk az ingyen „energiaforrás” üzemelésére fejleszthetjük tovább a különbözõ irányban a technológiát, teremthetünk azok gyártmányainak világpiacot és az energiában, vízben szegény országokat elláthatjuk a szükségletük szerinti berendezésekkel. Ez azt jelenti, hogy óriási lepárlótelepeket létesíthetünk a tengervíz desztillálására ott, ahol vízhiány van, máshol pedig termékeink az ingyen üzemanyaggal végzik el a termelõi munkát.

Az természetes, hogy minden új technológia valami régit levált, valamilyen megszokott folyamatot és fõleg érdeket sért. Egy új technológia, egy új tudomány csak akkor arathat gyors sikert, ha azt az üzletemberek, a pénzemberek köre alkotta, vagy kaparintotta meg!

Minden ellenkezõ esetben õk a sértettek, õk károsultnak érzik magukat és mindent elkövetnek ezek az „emberistenek” azért, hogy nélkülük, birtoklásuk nélkül még a Nap se kelhessen fel!

Jó példa a pazarlásukra, a világhatalmi vágyuk tombolására ez a mai korszak, az atomkorszak, hiszen Los Alamosba 125 000 tudóst, fizikust és szakembert gyûjtöttek össze csak azért, hogy a tündöklõ Uranius ásványt feltörjék, abból energiát, tömegpusztító atombombát állítsanak elõ. Az atombomba „fojtott” változata az atomreaktor lett, melyben ugyanaz az energiamennyiség szabadul fel, csak nem egy ezred másodperc alatt, hanem lassú tomvadással, ami a pusztító erejét alattomossá, lassú „döghalálként” kisebb dózisokban zúdítja ránk.

Elhitették az emberekkel, hogy az atomreaktorok tiszták, egészségesek és szükségesek, mert azok termelik a villamosáram elõállításához a gõzt, de elhallgatták azt, hogy a láncreakcióval felszabaduló béta, gamma, no sugarak elrákosítanak, megkorcsosítanak, megcsonkítanak, elpusztítanak minket! A reaktortelepek látszatra csakugyan tiszták, de telve vannak a láthatatlan negatív sugarakkal. Ezeket az 1900-as években elõállított negatív „hideg” sugarakat nem érzékeljük.

Nem látjuk, nem halljuk, nem ízleljük, mégis vannak és roncsolnak minket! Értsük meg végre, hogy ezek a negatív radioaktív sugarak NEMRE, FAJRA, KORRAVALÓ tekintet nélkül elpusztítanak mindenkit! Elpusztították rákos nyavalyával a feltalálókat, elpusztítják a gyártóikat, a felhasználóikat is!

A hideg sugarak érzékelésére nem alakult ki érzékszervünk, mert ezek az évmilliók alatt nem léteztek. Mi egyedül az a+ sugarat, a természetes tûz melegét érezzük.

Az alfa+ sugarat egy fólia, egy papír képes elszigetelni. A béta sugár az 1 mm vastag ólomlapon is áthatol.

A gamma, a no, az minden anyagon, a legvastagabb ólmon is áthatol, azaz nem lehet leszigetelni, nem lehet az áramlását megállítani!

A legszomorúbb az atomtechnológiában azonkívül, hogy ma már uránszármazékú tömegpusztító idegméreg fegyvereket (NATO Délvidéket, a német hadsereg a koszovói lakosságot lõtte, de a német tv közlése szerint a német katonák nem fertõzõdtek meg!) , pl. uránhexafluarid töltetû rakétákat is gyártanak, mégis az, hogy a radioaktív negatív sugarak több százezer évig fertõzik azt a területet ahová kilõtték, ahol felrobbantották õket! Ugyanez a károsodás, sugárfertõzés következik be azokon a területeken, melyeken a reaktorok salakját tárolják, ugyanis a láncreakciót, amit a reaktorban elindítanak, nem lehet többé leállítani és a sugárfertõzés terjedése ellen nincs védelem és nem is lesz soha, hiszen azok a sugarak a legvastagabb ólmon is áthatolnak!

A kormány – ez esetben a magyar kormány – nem hozhat be az országba olyan anyagot, ami a lakosság épségét, életét veszélyezteti, nem építhet, nem helyezhet üzembe olyan létesítményt, nem tárolhat olyan anyagot, aminek tömegpusztító, fertõzõ hatása van!

Mégis, mindezek tudatában és ismeretével az államnak nem érdeke az, hogy mi magyarok a vízenergiát használjuk és a technológiát gyártsuk. Az állam fogalma alatt a kormány azon korrupt, haszonlesõ törvényhozó, törvénykezõ, akadályt képzõ, idegent szolgáló testülete értendõ, amelyik hazánkat eladta, iparunkat felszámolta és a magyar embert biorobottá alakította át! Ennek köszönhetõ, hogy a magyar ember lett a munkanélküli, a fedélnélküli, a kéregetõ és a csikkszedõ! Ma már Budapest utcáin több a kéregetõ, mint a járókelõ.

Ezek a korrupt állami hivatalnokok úgy alkották meg az elmúlt 10 év alatt a törvényeket, hogy azok betartásával soha többé sem állhat TALPRA a MAGYAR! Magyarországnak, a magyar nemzetnek ezt a szándékos elszegényítését a Gazdasági Minisztériumban, a Környezetvédelmi Minisztériumban és az OMFB-n kapott tájékoztatások szerint úgy oldották meg, hogy a technológiai fejlesztésekhez adható állami támogatásra óriási fedezet szükséges. Ez lehet készpénz, ingatlan, ékszer – (aranyrúd?!) stb. E mellett a kft. Több éves mérleggel köteles igazolni azt, hogy évek óta nyereséges! Ha valaki egy technológiai fejlesztésre 50 millió Ft-ot megpályáz, annak min. 50-100 millió Ft értékének zálogba helyezésével kell szavatolnia a saját gazdagságát. Ha valaki ilyen gazdag, akkor minek neki az állami támogatás?!

És ki az, aki ilyen gazdag és mibõl?! E törvényeket azok szülték, akik az idegennek eladták, kiárusították hazánkat és ezen törvények által ügyelnek arra, hogy az õ gazdagsági szintjüket a magyar el ne érje! Ne legyen közöttük hígulás!

E szomorú valóság mellett léteznek a kormányban olyan hivatalnokok is, akik mégis igyekeznek felügyelni az újra, a jóra az ország gyarapodása érdekében. Így következett be az, hogy az FVM a Németországban szabadalmazott találmányom patentjét a budapesti és a miskolci egyetem atomfizikus, plazmafizikus, technológus tudományok doktoraival, tanáraival megvizsgáltatta.

A Német Szabadalmi Hivatal 3000 dolgozójából 650 a tudós és ezek a tudósok ügyelnek arra, hogy Németország a világszínvonalon a technológiai és technikai termékeivel egyre magasabb helyre kerülj9ön. Ezek a tudósok a találmányom vizsgálatakor a Franhofer Intézet plazmakutató tudósaival együttmûködve állapították meg azt, hogy a találmányom

- minden eddigi, e szakterületi technológiai találmányt felülmúl,

- mûködik,

- elõállítása olcsó,

- nemzetgazdasági értéke nagy,

- kereslet van rá a piacon, a világpiacon,

így megadták rá a szabadalmat. A szabadalom anyaga gyártásra jogosító okirat.

A magyar tudósok vizsgálati eredménye nagyon pozitív és javasolják a szabadalom megvalósításának a legmesszebbmenõ támogatását. Ennek módját már a minisztériumoknak kell megtalálniuk.

A németek a szabadalom leírását 27 országba, Németországban 13 intézménynek küldték el és három hónap véleményezési – megtámadási – idõt adtak az ott dolgozó tudósoknak. A beérkezett véleményezéseket átvizsgálták a 3 hónap leteltével és mivel a találmány ellen érdemleges támadás nem érkezett, a szabadalmat jogerõre emelte a szabadalmi hatóság.

A hazai érdekellentétek között többen megemlítették az olajpiacot is. Hangsúlyozni szeretném, hogy a találmányom nem szünteti meg az olajpiacot, mert a találmány bevezetése és általános szétterjesztése világszerte nagyon hosszadalmas eljárás. Olajra, kenõanyagra a gépiparnak, a vegyiparnak stb. továbbra is szüksége lesz. Az olajfogyasztás távoli csökkenését az áremeléssel oldják majd meg, nem beszélve arról, hogy az olaj mint ásvány kifogyóban van már!

Támadás ért más vonalról, indirekt támadás azáltal, hogy az alapítványunk egyik segítõje az alapítvány tájékoztatóját jó szándékkal dr. Vedres András kandidátusnak, a Magyar Tudományos Akadémia szakértõjének, a Magyar Feltalálók Szövetsége fõtitkárának elküldte. Vedres este 21 órakor felhívta telefonon Szabó Lászlónét és nem mûvelt emberként veszekedett, sõt a rendõrség rábocsátásával fenyegette meg az ártatlan feladót. Mi is rejlik mögötte az emulziós és a repceolaj kísérletezésén kívül?

1999 februárjában a Magyar Rádió „Vasárnapi Újság” mûsorában velem készített interjú hangzott el, melyben a találmányom lényegérõl és megvalósítási terveimrõl nyilatkoztam. E hír alapján Franka Tibor az „Aranyfüst” mûsorra készült és e céllal meglátogatott az akkori Komócsy úti irodámban. Ott volt Hamvassy Péter autósmérnök is, amikor egy kis ember megkocogtatta az iroda nyitott ajtaját és beszólt, hogy „dicsértessék!” Elõször azt hittem, hogy a szombatista vagy a Jehova tanúi szekta kéregetõ agitátora, de végül bemutatkozott dr. Vedres András, a Magyar Tudományos Akadémia szakértõjeként. Névjegyet cseréltünk és hellyel kínáltam Vedres urat, majd mijárta tudtával elkezdtem a találmány megértéséhez a rövid elõadásom a képletek ismertetésével. Vedres úr szakértõi reakciója az volt, hogy idõnként közbekiáltotta, hogy „Hülyeség! Marhaság!” E két bõszavú intelligens válasza után azt mondtam, hogy én eddig a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában kiadott tankönyvekben szereplõ tényeket és képleteket mondtam el. Ha ez mind hülyeség és marhaság, az a Magyar Tudományos Akadémia szégyene! DE! Ha csak erre futja a Magyar Tudományos Akadémiának, akkor beszéljünk Lavoasier kutatásáról és a kutatás eredményeirõl. Mielõtt megkezdtem volna elõadásom a nagy francia tudósról, újra elhangzott a szakértõ tudományos állásfoglalása, a „Hülyeség! Marhaság!” szóbõséggel! Erre megemeltem a hangom: „Ön azért jött, hogy engem mocskoljon?! Menjen a fenébe!” – mondtam. Hát elmenjek? Elküld? – kérdezte Vedres és felállt. Kérem rá! – volt a válaszom és az ajtóhoz kísérve kértem Vedrest, hogy ne haragudjunk egymásra, kezet fogtunk és miközben az ajtóhoz kísértem mondtam, „Vedres Úr! Van egy jó tanácsom! Tanuljon! Önnek még sokat kell tanulnia! Ott nincs korhatár!” és Vedres úr eltávozott. Franko Tibor megkérdezte, hogy minek vélem Vedres viselkedését, amire azt válaszoltam, hogy Koch professzor a nagy génkutató azt állapította meg, hogy az azonos génû emberek azonosan gondolkodnak. Nézzen ránk! Õ alacsony, én meg magas vagyok. Így ment füstbe az „Aranyfüst”! Vedres provokációja miatt!

Az érdekellentét másik nagy oka még az, hogy Vedresék mint a METRO újságban is nyilatkozták, az interneten árulják olcsón a magyar feltalálók szellemi alkotásait. Õk elprédálják a tudományunkat az idegennek, én pedig az idegenbõl mentem át a magyarnak! Úgy látom Vedres András viselkedésébõl, hogy mégsem fogadta meg a két évvel ezelõtti tanácsom! Nem gondoltam volna, hogy a Magyar Tudományos Akadémia szakértõje – az akadémia beleegyezésével talán – abban kéjeleg, hogy ártatlan, jóindulatú idõs hölgyeket telefonon molesztál. Mi lett volna, ha a hölgy az ijedtségtõl infarktust kap?! Vagy szélütést?! Hogy számolna el akkor ezzel az aljassággal a Magyar Tudományos Akadémia?

A kormánynak a hazánk gazdasági életének növeléséért – így már visszatérve a két ország tudósgárdájának a véleményére – adott az a lehetõség, amit korteskodásukkor a hazának, a magyar népnek ígértek. Adott a lehetõség arra is, hogy az atomreaktorokat a közeljövõben leállítsák és a turbógenerátorok meghajtásához szükséges gõzt a kazánjaink állítsák elõ a radioaktív uránium helyett. Nem kell Erdélyben atomhulladék tárolót építeni, nem kell a „döghalált” okozó urámzumot megvásárolni, nem fogja az áramtermelés, a füstgáz, a kipufogógáz a lakosságot fertõzni. A mezõgazdaságban a gépek, a tanyák az aggregátorok energiájával és a víz üzemelésû kazánokkal lesznek felszerelve. A melegházakban „költségmentesen” termeszthetik a primõrárut, és azok minõségi értéke mellett a mennyiséget egyre fokozhatják, melytõl versenyképesek lesznek Európa országaival. A találmány fokozatos bevezetésével megteremtjük magunknak az atommentes és szennyezésmentes Kárpát-medencét, melynek adottsága oszthatatlan földrajzi egység!

A tárgyalásaim során többször elhangzott olyan javaslat is, hogy a találmányom ajándékozzam – „ha már olyan jó magyar vagyok” – a magyar államnak. Az igaz, hogy én „nem vinni, hozni jöttem!”, de nem ajándékozni” A magyar állam nagyon ért az ajándékozáshoz, ezért van az, hogy nincs egy üzlet, egy bolt, egy ipari létesítmény, amelyik magyar kézben lenne vagy magyar érdeket képviselne. A cégtáblák „kiejthetetlen, kitekert” idegennyelvûségük arról tanúskodnak, hogy ott, abban a vállalkozásban az idegen az úr! A magyar ember pedig a biorobot szintjére süllyedt! Nekünk már nem kell az EU-ba bejutnunk, az EU már régen itt van! Látni a cégtáblákon! Itt meg kell jegyeznem azt, hogy az EU, az Európai Unió nem azonos az EG-vel, a Közös Piaccal és nem is lesz soha sem az! Az EU pénznélküli politikai uralmi szervezet Európa bekebelezésére, a Közös Piac gazdasági szövetség, mely mögött a társországok tõkéje áll! Mégis! E politikai tragédiánk befejezése a belépési aktus lesz! Ha bekényszerítenek minket e politikai alattvalóságba, akkor nekünk magyaroknak ekkorára már sorozatban, futószalagon kell az autókat (használtakat, újakat) vízüzemeltetésûre átépítenünk, hogy amire átadják politikusaink az idegennek az országot, minket magyarokat azok ne mint szolgákat, hanem mint egyenrangú partnereket akceptáljanak.

Húzzuk ki magunkat, járjunk büszkén a világban, mert eddig a világnak nagyon sokat, sõt túl sokat adott a magyar!

Szégyen az a látvány, amikor politikusaink az idegen országban mint „kóborló ebek” kullognak a „morzsát adó nagy testvér” mellett! Lesír a viselkedésükrõl, a hálaadó beszédjükbõl kiderül, hogy sokkal kevesebbnek érzik magukat, mint diplomáciai partnereik és azok lekezelõ gesztusát az adakozásuk reményével kénytelenek elviselni.

A jövõben nem kell a honatyáinknak nyelvüket az idegenek talpa alá tenniük, mert azt a nyomort, amit nekünk az idegenek uralma okozott elmossa a víz, mint a homokot és a víz nukleáris energiájának hasznosításával, konkurens nélküli termékeink forgalmazásával, a valuta korlátlan beáramlásával a leggazdagabb országok közé írják be Magyarország nevét!

Hazánk megmentésének, a magyar nép meggazdagodásának lehetõsége adva van. A megvalósulás a magyar nép öntudatos összefogásán és a magyar kormányon múlik. A magyar embernek rá kell jönnie arra, hogy az ide betelepülõ idegen nem hozni, vinni jött! A történelembõl tudjuk, hogy hazánkba az idegen az elmúlt ezer év alatt uralkodni, gyilkolni, rabolni, fosztogatni érkezett. Miért lennének most ugyanazok mások? Kicserélõdtek-e a fenti kegyetlenkedésre programozott génjeik?! A gonoszt nem lehet megtéríteni!

A projektem megvalósításának és a magyar fiatalok oktatásának, nevelésének, iskoláztatásának érdekében hoztam létre a Vízenergia Alapítványt. Ennek egyik oka az is, hogy az állam a fejlesztési kiadásokra a támogatásokat az alapítványnak mint „jogi személynek”, nem magánszemélynek adhatja. Nekem mint „természetes személynek” is adhatná úgy, mint ezt Németországban is teszik. Németországban a projektemre, az alapításra és beruházásra a bank 10-15 millió DM hitelt adhat évi 4-5%-os kamatra. Ha nincs fedezetem, akkor a Rizikókapitál Társaság a projekt 80%-áig vállal 0,75-1,0% kamatra kezességet, aminek garanciáját az állam vállalja. A hiányzó összeget a minisztériumok 20-50%-os vissza nem térítendõ támogatással pótolják. Rendkívül rizikós és hosszú ideig tartó technológia fejlesztési költségét a Bajor Állam 100%-ig átvállalja! A kölcsön kifizetése 100%-os, így nem fordulhat elõ olyan eset, hogy a bank meggondolja magát és nem fizet! Ott nem lehet „MIZO”-zni! Ezeket a rendelkezéseket „elfelejtettük” átvenni a németektõl, helyettük olyanokat alkottunk, melyekben biztosan belepusztulunk!

Az alapítvány a kezdeti gazdasági nehézségek áthidalására és a megvalósítási esetleges állami költségtámogatások kezelésére is létesült, a magyarok, a lakosság, a cégek és vállalkozások adakozására is igényt tart, ami nagyon szükséges is, hiszen a megvalósítás minden magyar érdeke! A két évi „hadakozásom” a kormánnyal még a fenti pozitív állásfoglalások után sem biztosítja azt, hogy megkapom az állami támogatást, hiszen a további feltételek lehetnek olyanok, melyeket patentvédelmi okok miatt elfogadnom nem szabad. Egy ilyen ajánlattal vagy követeléssel biztos jelentkezni fog az állam! Ha már nem ajándékoztam nekik, keresni fogják annak módját, hogy lehetetlenné tegyenek. Ez régi trükk! Napjainkban a szemfényvesztések, a csalások, a megtévesztések, a korrupció világát éljük. Ha a kormány a megvalósítást kívánta volna, már régen üzemelnének berendezéseink! Igaz, hogy honatyáink használják a Szentkoronás magyar címert, lengetik velünk a piros-fehér-zöld magyar zászlót, éneklik velünk a MAGYAR HIMNUSZT, de ezt ne a mi megtévesztésünkre, a becsapásunkra tegyék! A fenti hazafias érzések mûvelését nem az álruhás és álarcos magyar állampolgároknak, hanem a tiszta szívû és érzelmû magyar embernek kell gyakorolnia!

Amikor a kormány hivatalaiban járok, akkor én jó helyen vagyok ügyem érdekében, csak azok akik fogadnak és döntenek felettem azok ülnek rossz helyen! Így következett be az az eset, hogy a Gazdasági Minisztériumban immár két éve a Magyarország iparát egyszemélyben képviselõ fõosztályvezetõ fiókjában penészedik a patent (szabadalmi) leírásom a projekttel. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak a Miniszterelnöki Hivatal fõtanácsadója javaslatára leadtam és 1998 október 10-én egy példányt postán is feladtam a dokumentációból, melynek további szomorú sorsa ismeretlen. Ebben a mesterségesen, erõszakosan megteremtett anarchiában mindent szabad, el lehet követni, ha az magyar érdeket sért! E hivatali visszaélések nem ismeretlenek, éppen ezek ellen kérem minden magyar támogatását. Nem pártoskodni, acsarkodni, marakodni kell, hanem összefogva átlépni az akadályokon és teljesíteni életünk értelmét, azt, hogy hazánkat megmentsük a pusztulástól! Ebben a gazdasági harcban ne elégedjünk meg a tapsolással, a hangzatos, hazafias parolákkal, mert ma TETTEKRE van szükségünk! Javaslom minden magyarnak, hogy naponta legalább 20 MÁSODPERCIG gondoljon arra, hogy õ magyar és magyar feladattal jött a világra. Feleslegesen nem születik meg senki, de bárki feleslegessé teheti magát.

Ne legyen köztünk senki sem parazita, ne várjon arra, hogy õ majd mások javaiból jogtalanul részesüljön, ne bûntudattal, hanem öntudattal nézzen és nézhessen a másik magyar szemébe!

A patentírozott találmány él! Megszületett és ismert világszerte. Ha nem kell a magyarnak, ha nem cselekszik a magyar a megvalósításért, akkor valahol valamelyik idegen fogja megvalósítani azt, a magyar ember pedig a kurdok sorsára jut! Ez az új évezredünk lehet a bukásunk, a teljes megsemmisülésünk, de lehet a dicsõséges felemelkedésünk, a felvirágzásunk korszaka is! Ennek eldöntése a magyar népen, a magyar nemzeten múlik. Én a találmányom a magyar nemzet tulajdonának tekintem – ezért is hoztam haza a megvalósítás lehetõségét – melynek egyedüli õre én vagyok mindaddig, míg erõvel bírom.

A jó gazda nem a kövek közé, nem a terméketlen homokba, hanem a tápot adó talajba veti el a magot? Remélem én jó gazda vagyok?

Budapest, 2000. augusztus 5.