Kértem Istent!

Megkértem Istent, hogy vegye el a büszkeségemet,
de Õ azt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a büszkeséget nem Õ veszi el,
hanem nekem kell feladnom azt.

Kértem Istent, hogy adjon nekem türelmet,
de Õazt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a türelem a megpróbáltatás
mellékterméke, nem kapni, megszerezni kell.

Kértem Istent, hogy adjon nekem boldogságot,
de Õazt mondta: nem.
Azt mondta, csak áldását adhatja - a boldogság rajtam múlik.

Kértem Istent, hogy kíméljen meg a fájdalomtól,
de Õ azt mondta: nem.
A szenvedés eltávolít a világ dolgaitól és közelebb visz Hozzá.

Kértem Istent, hogy adjon lelki fejlõdést,
de Õazt mondta: nem.
Azt mondta, hogy a fejlõdés az én dolgom,
de hajlandó megmetszeni, hogy gyümölcsöt hozzak.

Kértem Istent, hogy segítsen másokat szeretni,
úgy, ahogyan Õ szeret engem.
Erre azt felelte: látom már kezded érteni.

Kértem erõt...
És Isten adott nehézségeket, amelyek erõssé tesznek.

Kértem bölcsességet...
És Isten adott problémákat, hogy megoldjam azokat.

Kértem bátorságot,
És Isten adott veszélyeket, hogy legyõzzem azokat.

Kértem adjon szeretetet...
És Isten adott gondterhelt embereket, hogy segítsek rajtuk.

Kértem kegyelmet...
És Isten adott lehetõségeket.

Semmit sem kaptam, amit akartam és mégis megkaptam mindent,
amire szükségem volt.