Miért betegebbek a férfiak?

Az erõs nem gyengéi

A férfiak túl sokat dolgoznak, rengeteg stressz éri õket, többet isznak a kelleténél, nagyon sokat dohányoznak, azaz rablógazdálkodást folytatnak az egészségükkel szemben. Ebbõl adódóan pedig a kelleténél hamarabb szenderülnek öröklétre. És ebben - állítólag - kissé a nõk is ludasak...

"...és akkor hirtelen azt mondta, nem érzi jól magát." No persze ez mindig hirtelen történik, bár a statisztikák szerint a férfiak ötvenen felül sorozatosan kapnak szívinfarktust. A szíve miatt háromszor annyi férfi hal meg, mint nõ. És mi, asszonyok mindig abban reménykedünk, hogy a mi emberünk megússza, õnem fog megbetegedni.
De hát mi is történik szemünk láttára a férfiakkal, a fõnökünkkel, kollégánkkal, barátainkkal, és azzal az eggyel, akit szeretünk? Ha olyasvalakiket figyelünk meg, akiket alig ismerünk, sokkal könnyebb ítéletet mondanunk.

Pontosan látjuk, mennyire kényszerpályán mozog a férfiak élete: küzdelmet jelent számukra a munkájuk, folytonosan az elismerésért harcolnak, házat építenek, biztonságot akarnak nyújtani családjuknak és ezért állandó nyomás alatt élnek. Ugyanakkor jó erõben lévõnek és sebezhetetlenek akarnak látszani, no meg mindennek a tetejébe FÉRFIAK! is szeretnének lenni. Sokan a tenyerükön hordozzák a feleségüket, aki "ragaszkodik" az életszínvonal javításához és fenntartásához.
Ebbõl a mókuskerékbõl pedig nincs kiszállás. A kérdés csak az, hogy nem éppen mi vagyunk e azok a nõk, akik a férjüket folyamatosan hajszolják?!

Ha változtatni szeretnénk, meg kell vizsgálnunk a statisztikákat, vajon mitõl betegszenek meg a férfiak és hogy mi, nõk miként tudnánk nekik segíteni abban, hogy megõrizzék egészségüket, s életünk végéig velünk legyenek.

A MEG NEM ÉLT ÉLET

Mi, nõk éveken keresztül azon munkálkodtunk, hogy magunknak minél több jogot követeljünk, és emellett a férfiaktól egyre több érzelmet igényelünk. "Fáradozásainknak hála" lecsökkent a férfiak megszokott biztonságérzete, pedig õk egyáltalán nem akarnak gyengének látszani!
Szerencsére ma már a férfiak olykor-olykor megengedik magunknak, hogy érzelmeik meglátszanak rajtuk. A tragédia azonban az, hogy õk még mindig a gyengeséggel azonosítják az érzelmeket. A férfiak számára a logika, az elmélet, a fegyelem, a dolgok kézben tartása, áttekintése, kiszámíthatósága a legfontosabb. Az érzelmek pedig kiszámíthatatlanok, vagyis számukra káoszt jelentenek!

Míg a nõk sérüléseiket, bánatukat és félelmeiket kiválóan fel tudják dolgozni barátnõikkel folytatott hasznos csevelyek során, addig a férfiak elnyomják, magukban tartják bajaikat. Ráadásul annak érdekében, hogy ne érezzenek félelmet, begubóznak, még inkább a munkájukra koncentrálnak.
Olyan versenybe szállnak, amelyben saját értékeiket akarják megmutatni, a fitnesztermekben, a hobbijukban, a még nagyobb autókban és az idegen ágyakban...

Ha belevetik magukat a munkájukba, olyanok, mint ha a sarkvidék vastag jégpáncélja alá bújnának. Elõször a teljesítés láza hajtja õket, majd a siker öröme. A közbensõ idõben pedig csak a hajszoltság és a kötelességek maradnak. Ráadásul gyakran a hosszú kezdet után sem látszik a vég. A félelmek pedig kiiktatva!
És akkor, úgy ötven felé, hirtelen felbukkan az érzés, hogy visszaéltek az élettel, az pedig - visszahozhatatlanul - elrepült már...

Egy író ezt így fogalmazta meg: "Mindig azt hittem, hogy az Élet majd csak elkezdõdik, mielõtt eljön az öregség... De csak az öregség jött el és nem az Élet."
Ezt az érzést az asszonyok is ismerik: õket is beteggé teszi és fojtogatja. De mégis kevésbé, mint a férfiakat. Vajon miért?
Az egyik ok, hogy a nõk a kudarcokat az élet részének tekintik. Megengedhetik maguknak a sérüléseket, nekik szabad kicsinek, esendõnek és csüggedtnek lenniük, sõt, néha éppen ennek révén lesznek "igazi" nõk!

Ugyanakkor a férfi nem "igazi" férfi, ha gyengeségét mutatja. Így a férfifélelmek a "lelki szemétdombra" kerülnek, és ott egyre csak gyûlnek, gyûlnek...

És most tekintsük át, hogy mi mindenre van szükségünk ahhoz - férfiaknak és nõknek egyaránt -, hogy lelki egyensúlyunkat megteremtsük és megõrizzük.

MIVÉ TESSZÜK A FÉRFIAKAT?

Mi, nõk a férfiakban többnyire még mindig az erõt keressük. Körülrajongjuk és arra sarkalljuk õket, hogy egyre többet "teljesítsenek", és mindig kibeszéljük belõlük félelmeiket. Ám attól megrettenünk, amikor a férfi álarca mögött olyan gyámoltalan embert találunk, aki csak kifelé sikeres, érzései terén egyáltalán nem. "Csalódtam benne" - jelentik ki a feleségek, amikor a válókereseteket benyújtják, mert többnyire mi, nõk akarunk válni. Mit tegyünk hát?

NE TÕLÜK VÁRJUK A BIZTONSÁGOT!

A legrosszabb az lenne, ha mindent megbocsátó anyát játszanánk, aki el akarja ûzni a félelmeiket. Mert senki sem tudja azt egy férfinak megtakarítani, hogy tettei mögött a hibákat fel ne fedezze.
A férfiaknak legkésõbb ötvenéves korukig - amikor eléri õket az a rémület, hogy az erejük csökken, és ráébrednek arra, hogy halandóak - véget kell vetniük érzelmeik elfojtásának, és meg kell tanulniuk valóban érezni! De addig is fel kell hagynunk azzal, hogy állandóan felelõssé tegyük õket saját biztonságunkért. Inkább bátorítsuk õket, hogy: foglalkozzanak az érzéseikkel, és merjék vállalni önmagukat.

ÉP LÉLEK - ÉP TEST!

Az egészséges lelki alkatot a következõ életfelfogásbeli sajátosságok jellemzik. Érdemes ezeken elgondolkodnunk, hiszen miként ép testben ép a lélek, fordítva is igaz. Csak ép lélekkel maradhat egészséges a testünk!
" Az érzelmi kiegyensúlyozottság lehetõvé teszi, hogy egy-egy stresszel teli helyzetet indulatoktól mentesen dolgozzunk fel!
" Valóságérzékünket különösen a magunk elé állított követelmények esetén tartsuk szem elõtt. Lássuk be és vegyük tudomásul mind magunk, mind pedig mások erõsségeit és gyengéit.
" Legyünk tekintettel mások függetlenségigényére, akkor is, ha ez néha nehezünkre esik.
" Küzdjük le meddõönsajnálatunkat!
" Törekedjünk mély emberi kapcsolatokra a felszínes ismeretségek helyett.
" Ne függjünk másoktól! Önbizalmunk megalapozását ne másoktól várjuk!
" Vállaljuk a felelõsséget saját életünkért, a bátorság, hogy kudarcaink miatt nem másokat vagy a körülményeket hibáztatjuk, erõs jellemu emberré formál!

Márkus
A LELKI EGYENSÚLY TITKA

" Az elsõ és legfontosabb a helyes táplálkozás és a rendszeres testedzés.
" Ne bonyolódjunk olyan kapcsolatba, melyben partnerünk nem tartja tiszteletben függetlenségünket.
" Fogadjuk el magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Az teszi az embert a legboldogtalanabbá, ha állandóan meg akar "javulni".
" Értékeljük erõfeszítéseinket, s jutalmazzuk meg magunkat, ha valamit sikerül elérnünk.
" Keressünk olyan embereket, akiknek a társaságában jól érezzük magunkat.
" Törekedjünk érzelmi kiteljesedésre, mert az képessé tesz a boldogságra és felkészít válságos helyzetekre.
" Figyeljünk nyitott szemmel "veszélyes érzelmeinkre", ha ugyan vannak (harag, buntudat stb.). Keressük meg kialakulásuk okát, és próbáljuk megoldani õket.
" Igyekezzünk derûlátóan gondolkodni.
" Alaposan gondoljuk végig, mire van szükségünk.
" Mondjuk meg egyértelmuen az embereknek, hogy mit várunk tõlük, mert csak akkor kaphatjuk meg azt, amit akarunk.

EXTRA TIPP
A férfiak is kiválóan alkalmazhatják a következõ módszereket, ha lelki bánatukat nem akarják másokkal megosztani.
" aromaterápia: levendula, citromfu, geránium
" Bach-virágterápia, homeopátia
" reflexzóna-masszázs, relaxációs masszázs
" önszuggesztió, vizualizáció, relaxáció
" sport: tenisz, úszás, futás, kirándulás

FÉRFIAK VESZÉLYBEN!
" A férfiak várható életkora még mindig hét évvel kevesebb, mint a nõké.
" A 20 és 30 év közötti férfiak halálozási gyakorisága háromszorosa a nõkének.
" Balesetben mindig kétszer annyi férfi hal meg mint nõ.
" Az öngyilkosságok számában is az erõsebb nem képviseloi vezetnek, s gyakrabban válnak erõszakos cselekmények áldozataivá is.
Egy szó mint száz: férfinak lenni veszélyes!